A magyarországi autóipari képviselők 66 százaléka úgy gondolja, hogy az iparág jelenlegi helyzete hasonló a járvány kitörése utánihoz. Bár a megkérdezettek 84 százaléka szerint az ukrajnai háború nagyon negatív vagy kedvezőtlen hatással van a jelenlegi tevékenységre, a termelés nem fog csökkenni. Éppen ellenkezőleg, a megkérdezettek 59%-a növekedésre számít. Ezt nagyobb létszámigény követi, amelyről a gyárak 69%-a számolt be. A magyar válaszadók 91 százaléka szerint a COVID-19 világjárvány és az orosz-ukrán háborús konfliktus a járművek drágulását fogja eredményezni. A válaszok alapján a vásárlók átlagosan 20%-os áremelkedésre számíthatnak. Ezek a legfontosabb eredmények az Exact Systems legutóbbi „A MotoBarometer 2022. Európai autóipari helyzetjelentés” című jelentéséből. A felmérés 11 országra terjedt ki, amelyek között Magyarországon kívül többek között Lengyelország, Németország, Törökország és a Cseh Köztársaság is szerepel.
– Idén májustól júliusig összesen 11 európai ország autóipari képviselőinek véleményét gyűjtöttük össze a jelenlegi helyzetről és a következő évek előrejelzéseiről. A válaszadók többsége, 989 válaszadó szerint az ukrajnai háború okozta válság negatív hatással volt az autóipari gyártó vállalatok tevékenységére. A magyarok válaszaiban sincs optimizmus: a túlnyomó többség meg van győződve a háború autóiparra gyakorolt negatív hatásáról. Ennek mértéke azonban országonként eltérő. A magyarországi autógyártók képviselői többnyire úgy vélik, hogy az ukrajnai háború miatt hasonló veszteségeket szenvedtek el, mint más országok vállalatai. Összehasonlításképpen: a legtöbb német vagy lengyel válaszadó meg van győződve arról, hogy többet szenvedett, mint külföldi „kollégái”. Igaz, hogy az idei év második fele a járműgyártás és -értékesítés terén valamivel jobbnak tűnik az előző hónapokhoz képest, de a helyzet nagyon dinamikus. Az olaj- és energiaárak tombolnak, az infláció Európa-szerte növekszik, és a nyersanyagellátás sem optimális. Jelen pillanatban éppen ezért még nem tekinthetünk határozott optimizmussal a jövőbe – mondja Szabó Sándor, az Exact Systems Magyarország ügyvezetője.
Termelési volumenek
A vizsgált 11 országból 9-ben az autógyárak képviselőinek több mint fele, ideértve Magyarországot is, a termelés növekedését prognosztizálja a következő 12 hónapban. A válaszadók 59%-a úgy gondolja, hogy a termelés 12 hónapon belül növekedni fog, ami a 2021-es 62%-os eredményhez hasonló. A válaszadók mindössze 7 százaléka tart a termelési volumen visszaesésétől, 31 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy ez a jelenlegi szinten marad.
A termelési volumenek növekedésével kapcsolatban Törökország a legoptimistább - 83% prognosztizálja a termelés növekedését, míg Hollandiában 77%, Romániában 74%, Szlovákiában 71%, Csehországban pedig 70%.
Az autóipar minden harmadik képviselője új megrendelésekkel számol a környező országok valamelyikében épülő új autógyárakkal kapcsolatban. Érdemes megjegyezni, hogy mindössze 16%-uk kalkulál az elektromobilitás fejlesztésére vonatkozó új szerződésekkel. Ez az egyik legalacsonyabb eredmény a vizsgált 11 ország közül. Németországban ezt a növekedési tényezőt a válaszadók 56%-a, Lengyelországban 29%, Törökországban 28%-a jelölte meg.
A mérsékelt termelési optimizmus minden bizonnyal összefügg az ukrajnai háborúval és annak következményeivel, melynek hatásai globálisan mérhetőek. Magyarországon az autóipar képviselőinek 66 százaléka gondolja úgy, hogy a háború kezdete után néhány hónappal a politikai és gazdasági helyzet hasonló a COVID-19 világjárvány kitörését követő időszakkal. Más véleményen vannak a német és a lengyel autóipar képviselői, ahol a válaszadók 55, illetve 50 százaléka gondolja úgy, hogy jelenleg nehezebb helyzettel van dolgunk.
Az emberi erőforrás igények emelkednek
Magyarországon a válaszadók 69 százaléka a foglalkoztatás 21 százalékponttal nagyobb növekedésére számít, mint 2021-ben. Csak 4%-uk tart a csökkenéstől. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbben a termelésben dolgozó fizikai alkalmazottak iránti igényről számoltak be (84%), 53% középszintű alkalmazottakat keres, 14% pedig vezetői alkalmazottakat toboroz. Érdemes megjegyezni, hogy Németországban és Törökországban több gyár keres szakembert (63%, illetve 69%), mint fizikai munkaerőt (30%, illetve 61%).
– A gyártó üzemek az újautó értékesítő pontok jelenlegi, alacsonyabb forgalmának ellenére is töretlenül gyártanak, mivel sok esetben még a több hónappal korábban megrendelt járműveket sem adták át a járműgyárak gyártási kapacitásproblémái miatt. Éppen ezért gyakran 4-8 hónapot kell várni a kiválasztott, általában egyedileg konfigurált modellekre – magyarázza az Exact Systems ügyvezetője.
Nagyobb a munkaerőigény Törökországban, ahol a cégek 79%-a jelezte a foglalkoztatás növekedését a következő hónapokban, illetve Romániában (74%). Kissé alacsonyabb Portugáliában (39%), Németországban (38%) és Spanyolországban (31%).
Az autók még drágábbak lesznek
Arra a kérdésre, hogy "Mit változtatott meg véglegesen a járvány és a háború az autóiparban?" A vizsgált 11 országból 7-ben az autógyárak képviselői leggyakrabban azt válaszolták, hogy a legyártott járművek drágábbak lettek. Magyarországon a válaszadók 91%-a nyilvánított ilyen véleményt. Ez Belgium mellett a legmagasabb a 11 vizsgált ország közül.
Milyen nagyságrendű emelésre számíthatnak az autókereskedések ügyfelei? A válaszadók 59%-a úgy gondolja, hogy az autók a következő hónapokban 10-20% közötti értékben drágulnak. A válaszadók 15%-a 6-10%-os emelkedést jelez, a válaszadók 13%-a pedig akár 21-50%-kal is magasabb árakra számít. Ezeket az előrejelzéseket más országok képviselőinek előrejelzéseivel összehasonlítva a magyarok a legpesszimistábbak, és a legnagyobb mértékű drágulásra számítanak.
A fenti adatokhoz szorosan hozzátartozik, hogy az újautó árváltozás egyik összetevője a Forint gyengülése az Eurohoz képest, ami az utóbbi időszakban jelentős terhet rótt a Forintért új autót vásárló rétegre.
MotoBarométer 2022. Európai autóipari helyzetjelentés https://motobarometer.com/hu/